Békés, boldog, szeretetben gazdag karácsonyt kívánok a következő 365 napra!
Mert tudjátok, ennek többről kell szólnia, mint néhány napról. Gondoljunk csak az elmúlt pár hétre, arra a rengeteg emberre, akik őrültek módjára vásároltak ajándékokat és hadseregre elég ételt. Persze mindezt egymást taposva, lökdösve, folyamatos morgolódások és szitkozódások közepette tették. Te is magadra ismersz? Mert én egy kicsit igen. Semmivel sem vagyok különb a sok morgolódó embernél, így ünnepek előtt. Csakhogy ez így nem jó. Ebben nincs szeretet. Az utóbbi néhány hónapban bennem sincs sok belőle, vagy csak igyekszem olyan helyen tartani, ahol nem tudnak belerúgni. Kicsit sok volt ez az elmúlt év, érzelmi skálán mérve mindenképp.
Az egyetlen, ami motivál, hogy sosem adtam fel. Mindig megerőltettem magam és valahogy, ha nehézkesen is, de dolgoztam magamon és a körülményeken. Nem hinném, hogy bárkinek követendő példa lenne az életem, de én, a magam módján csak törcögök benne valahogy.
Gyerekkoromban mindig írtam a Jézuskának levelet, hogy mit kérek karácsonyra. Akkor mindig rengeteg dolog volt, amit szerettem volna a fa alatt látni. Vicces, hogy idén elnézve a karácsonyfát rájöttem, hogyha kérhetnék, most egyetlen dolgot kérnék, amitől minden más a helyére kerülne. Megfoghatatlan, de elérhető. Majd dolgozom rajta.
Addig pedig egy kis motiváció a Ti karácsonyfátok alá:
Annyira jogos, én is csodálkozva néztem, hogy 24-én délelőtt még nyitva van egy csomó bolt, gondolván "ki az a köcsög, aki akkor még vásárol" - aztán persze én voltam az, mert ha már úgyis nyitva van..
VálaszTörlésAmúgy sajnos igen, inkább az év többi napján kellene több szeretet, nem azt hinni, hogy egy napba be lehet sűríteni. Akkor talán mindenkinek kicsit jobb lenne, és nem lenne a karácsony árnyoldala, hogy aki neadjisten egyedül tölti, nem érezné annyira világvégének..
Meg ahhoz is fel kell nőni és megélni néhány dolgot, hogy rájöjjön az ember, hogy valóban csak egy nap a sokból. Az ünnepet mi neveztük ki azzá (azaz mások, de ők is csak emberek voltak). Visszagondolva tippem nincs nálunk mikor volt legutóbb olyan, hogy a szűk család együtt tudott karácsonyozni. Mert annyira különböző pontjain élünk, dolgozunk általában, hogy szimplán nem megy. Végülis az együtt töltött idő a kincs, mindegy hogy az egy a társadalom által kiemelt napon történik-e vagy sem.
TörlésNekünk általában össze szokott jönni, hogy hazajusson mindenki (mondjuk nem vagyunk nagy család), csak akkor is problémás, hogy több helyre kell menni, és az igazat megvallva tudnék jobb programot is ennek örömére, mint hogy járunk körbe, ajándékozunk és eszünk..
TörlésMi sem vagyunk nagy, csak többségében olyan szakmákban, amik nem állnak le az ünnepekre sem :) Viszont nagyon nagy látogatásokat sem csapunk, ezt nem is bánom... :D
TörlésErre nem is gondoltam, hogy persze, ilyen is van. Ha egyszer lesz saját családom és annak így dolgozó tagjai, egészen biztosan ki fogok nevezni egy másik napot "karácsony helyett", ami csak a miénk lesz és amikor nem lesz ez az egész ünnep drukk, csak hogy kicsit tehermentesítsem már a decembert. Mert ugye ott a másik, a szilveszteri kötelező bulizás is .. :D
VálaszTörlésHaha. Van benne igazság. Bár mi igazából azt sem szoktuk, ha mindenki itthon van, akkor örülünk egymásnak. :D A szilveszter meg hát...az idei rendben volt, de a toplistás az volt, mikor itthon fetrengtem honfoglalózva. :D előtte évekig nagyon erőltetett eseményeken voltam és az valahogy teljesen kikapcsolt akkor.
Törlésnekem a szilveszter az, amit a leginkább eröltetett ünnepnek érzek. nálam talán az volt a top, amikor elhatároztam, hogy otthon maradok, aztán mégis elmentem valahová, mert muszáj, de nem tetszett a buli, így éjfélre szépen hazamentem megnyugtatni a kutyákat..
VálaszTörlés