2016. december 25., vasárnap

Karácsony


Békés, boldog, szeretetben gazdag karácsonyt kívánok a következő 365 napra!


Mert tudjátok, ennek többről kell szólnia, mint néhány napról. Gondoljunk csak az elmúlt pár hétre, arra a rengeteg emberre, akik őrültek módjára vásároltak ajándékokat és hadseregre elég ételt. Persze mindezt egymást taposva, lökdösve, folyamatos morgolódások és szitkozódások közepette tették. Te is magadra ismersz? Mert én egy kicsit igen. Semmivel sem vagyok különb a sok morgolódó embernél, így ünnepek előtt. Csakhogy ez így nem jó. Ebben nincs szeretet. Az utóbbi néhány hónapban bennem sincs sok belőle, vagy csak igyekszem olyan helyen tartani, ahol nem tudnak belerúgni. Kicsit sok volt ez az elmúlt év, érzelmi skálán mérve mindenképp.

Az egyetlen, ami motivál, hogy sosem adtam fel. Mindig megerőltettem magam és valahogy, ha nehézkesen is, de dolgoztam magamon és a körülményeken. Nem hinném, hogy bárkinek követendő példa lenne az életem, de én, a magam módján csak törcögök benne valahogy.

Gyerekkoromban mindig írtam a Jézuskának levelet, hogy mit kérek karácsonyra. Akkor mindig rengeteg dolog volt, amit szerettem volna a fa alatt látni.  Vicces, hogy idén elnézve a karácsonyfát rájöttem, hogyha kérhetnék, most egyetlen dolgot kérnék, amitől minden más a helyére kerülne. Megfoghatatlan, de elérhető. Majd dolgozom rajta.

Addig pedig egy kis motiváció a Ti karácsonyfátok alá:

2016. december 22., csütörtök

Tinder

Be kell valljam gáznak érzem ezt a bejegyzést, pedig még meg sem írtam... de ha már foglalkoztat a kérdéskör, akkor nincs megállás.

Az őszinte vallomásom: futtatom a tinder nevű appot a telefonomon. 

Igazából nagyon sokáig azt mondtam, hogy soha, semmilyen internetes ismerkedési eszközt nem fogok használni, mert személytelen, hazug és kiszámíthatatlan.

Aztán ért egy érzelmi pofon, meg rengeteg szabadidőm lett és mégis letöltöttem a tindert. Mert a történethez hozzá tartozik, hogy mivel jogsit csinálni maradtam itthon, és volt/van mit tanulnom, így túl sok a szabadidőm.

Gondolom ismeritek a tindert. Felugranak a képek, kormegjelöléssel. Megnézheted a "profilját", amiben még több kép lehet, esetleg néhány sor magáról, közös érdeklődési körök (fb-ról), meg közös ismerősök, szintén onnan. Utóbbi nem megbízható (vagy olyan dolgokat is figyelembe vesz az ismerősi státuszon kívül, amiről halvány lila gőzöm sincs). Ezek alapján pedig eldöntöd, hogy adsz neki egy szívecskét, vagy elhajtod egy X-szel (ezek úgyis visszatérnek). Ha ő is szívet nyom, akkor jön a "match" és onnantól léphettek egymással kapcsolatba.

Nem randiztam még innen, és nem tudom minek kellene történnie ahhoz, hogy ez változzon, de érdekes maga az élmény. Mert nekem az volt a célom vele, hogy felmérjem magam a húspiacon és nincs mit tagadni, nagyot dob az ember egóján, hogyha olyan férfivel jön össze a 'match', akiről az életben nem gondolnám, hogy az esete lehetnék. Ez persze az én problémás önértékelésemmel is nagyban összefügg.

Nagyon vegyes érzéseim vannak ezzel az egésszel kapcsolatban. 
Volt néhány nagyon jó eszmecserém érdekes és intelligens emberekkel. Ezek többsége komoly kapcsolatot keresett, ami azért megcsillogtatja még a reményt az alagút végén, hogy akadnak azért jószerivel szabad és normális férfiak. Bár nyilván ebben is benne van az arctalanság, mint faktor. Lehet, hogy élőben másképp viselkedett volna, vagy épp csak egy kitalált arcot láttam, vagy párkapcsolatban él és mellékes dugást keres. Ki tudja? Csak remélem, hogy nem, habááár mivel egyikkel sem gondoltam tovább, így nem is biztos, hogy fontos, hogy tudjam ezeket, de mint tudjuk a remény hal meg utoljára... Persze voltak kellemetlen beszélgetések is, ahol erőszakos és arrogáns férfiak próbáltak meggyőzni sok mindenről. No meg az az eset, amikor látod, hogy nagy eséllyel jólelkű emberrel hozott össze az érintőkijelzős telefonod, de annyira más értelmi szinten mozogtok, vagy szimplán csak a gondolkodásotok tér el annyira, hogy nincs miért erőltetni a párbeszédet.

A negatív élményekből viszont sok akad. A többség képekkel akarja kilóra megvenni a nőket. Gondolom sokakat sikerül is, mert ez a tendencia a domináns. Én a 25-35 közötti korosztályt állítottam be a keresési mezőbe, változó km távval. Minél több inger ér, annál izgalmasabb alapon. Ha már komolyan ismerkedni úgysem akarok, akkor nincs is lényege a távolságnak. Nem?

Na, de lássuk csak, hogy miket is látok legtöbbet?! Na és mi a(z önkéntelen) reakcióm rá?

- félmeztelen képek, kockahas mutogatása  ---  nincs az az isten... mindenki szívesen megnéz egy jó testet, de ember, ettől nem vagy értékesebb. no meg nem azért gyúrtál magadnak 6pack-et, hogy utána egy nőnek mutogasd, az is tuti.

- kocsival/motorokkal pózolós képek, BMW-k előnyben --- potencia vagy méretbeli gondok vannak? kompenzálni kell? ja, és apuci volt olyan jó arc, hogy kölcsön is adta a kocsit, legalább egy kép erejéig?

- kisgyerekkel, állatokkal pózolós --- ha a sajátod a gyerek és így adod a világ tudtára, hogy nem egyedül keresel valamit/valakit/akármit, akkor rendben, ennek van létjogosultsága. de ha az első mondatod, hogy jaaa, nem az enyém a kölök, akkor ne tedd. a kisállatokról is akkor érdemes csak képet feltenned, ha szerves részét képezik az életednek és nem a szomszéd nénitől kérted kölcsön egy szelfire. minden más esetben határozottan nem válsz szimpatikussá.  

- 3-5 különböző kép valami nagyon távoli, egzotikus vagy nagyon menő helyről, amit nagy esetben úgysem magadnak fizettél. --- nagyzolás, mögöttes tartalom nélkül. a sok szelfizés mellett körbe is néztél azért?

- nagyon csinos lányokkal készített közös képek --- nem hiszem, hogy lehet jó hatással a nőkre. vagy túl csinos és akkor esélytelennek érzi magát/féltékeny lesz, vagy úgy gondolja, hogy a barátnőd és akkor kérdésessé válik, hogy miért vagy tinderen (btw. remélem nincs olyan nő, aki beveszi, hogy barátkozni van fenn a pasija tinderen, még ha a közös képeket mutogatja is)

- tök üresen hagyod a bemutatkozást/ beírod, hogy ezt úgysem olvassa senki/ helyesírási hibákkal teli szöveget dobsz be/ elcsépelt, giccses idézetet keresel, ami lehetőleg a szabadságról szól --- uraim, kérem, embereljék meg magukat! vagyunk még néhányan a világon, akik értékeljük a humort és az intelligenciát. nem kell túlspilázni, de 2-3 értelmesnek tűnő mondatot csak el tudsz mondani magadról, nem?

- emoticonokkal mondom el, ki vagyok --- nem tudom más nők hogy vannak vele, de mindig átugorja a szemem. főleg mikor nagyon zagyvának tűnik.

- márkatermékek, látható emblémákkal / láthatóan drága karórák + ezek kombinálva kocsival/ motorral és whiskey-vel. --- a pénzeden kívül nincsenek értékeid, ugye?

- nem vállalod fel az arcod, hanem fetrengő, félmeztelen, internetről töltött nőt teszel be profilképként --- értem én, hogy csak a szex hajt, de szerinted ki fekszik le veled, ha női melleket lát az arcod helyett? biztos vannak erre is spécibb portálok. ha meg eleve hajlandó lennél fizetni, akkor könnyebben is találsz magadnak partnert.

- magas beosztást, M.D./ PhD címet mindenképp feltüntetsz --- nagyon szeretem és tisztelem az okos embereket, de ne ezzel bizonyítsd be.

- ha tegyük fel mindezeket mellőzöd, és létrejön a "match", majd előadod, hogy tulajdonképpen csak dugni szeretnél, akkor hiszti és erősen támadó magatartás nélkül fogadd el, hogyha a másik azt mondja, nem ezért van tinderen. mindkettőnek megvan a létjogosultsága, csak nem kell ráerőltetni a másikra a saját elképzeléseinket.

Szóval elég nagy bajnak érzem, hogy az itt felsorolt dolgokat tekinti a társadalmunk többsége értéknek. Nem tudom, hogy egyébként a nőtársaim mikkel csalogatják az erősebb nem képviselőit. Én a magam részéről összesen 3 képet töltöttem fel, ezek volt fb-s profilképek. Kettőn szimplán rajta vagyok, a harmadik meg egy gyönyörű szép helyen készült egy kisebb túra alkalmával. Van bemutatkozásom, amiben ott vannak a beszélt nyelveim, majd néhány rövid mondatot írok magamról angolul. Ennyivel ki is merül és sosem gondoltam, hogy ennél több kellene. 

De néha nagyon nem értem merre tart a világunk, meg azt sem, hogy miért tudok sokadszorra is megrökönyödni dolgokon.

2016. december 14., szerda

Zauberkuchen... intelligens krémes

A napokban rátaláltam egy német oldalon egy citromos receptre. Mivel imádom a citromos édességeket, így nyilván felfigyeltem rá, elég könnyen átültethető volt mentes verzióra.

Majd miután a süti elkészült, Dóri barátnőm felvilágosított, hogy ez tulajdonképpen az intelligens krémes. Minden nap tanul valamit az ember... :D

Az eredeti recept itt található.

Recept:
- 125 gramm margarin (eredetileg vajat ír)
- 1 citrom
- 4 tojás
- 150 gramm cukor
- 1 TK vanília kivonat
- 115 gramm liszt (Emese süteményport használtam)
- 350 ml víz (eredetileg tejet ír, de növényi tejem sem volt itthon)

Elkészítés:
1.   160 fokra előmelegítjük a sütőt.
2.   A margarint megolvasztjuk majd félretesszük. A citrom héját lereszeljük, majd a citrom levél kifacsarjuk. A tojás sárgáját és fehérjét szétválasztjuk. A fehérjét keményre verjük, majd félretesszük.
3.   A tojás sárgáját a cukorral habosra verjük. Hozzáadjuk a margarint és a vaníliakivonatot, majd a lisztet és a citromhéjat. Végül pedig a citrom levét is hozzákeverjük.
4.   A vizet enyhén megmelegítjük, vagy eleve langyos csapvizet engedünk, ezt hozzákeverjük a tésztához, Majd a felvert tojásfehérjét hozzákeverjük. Lehetőség szerint a fehérjét hagyjuk kisebb darabokban.

Rendkívül híg tésztát kapunk, amit egy kikent vagy sütőpapírral bélelt tepsibe öntünk és durván egy órára 160 fokos sütőbe tesszük.

Hőfok: 160
Sütési idő: 55-60 perc

2016. december 6., kedd

Tejfehérje és laktóz. Tégy különbséget!

Eladó: Segíthetek?
Én: Igen, glutén-, szója- és tejmentes termékeket keresek.
Eladó: Tessék, ott a gluténmentes polc, itt meg laktózmentes csoki.


...amiben az összetevők között elsők között szerepel a TEJFEHÉRJE, no meg a szója is.

Tényleg bosszant.
Nem az a gondom, hogy egy átlag, egészséges ember nem tudja kapásból, hogy a laktóz és a tejfehérje köszönőviszonyban sincs egymással, főleg, ha diétára kerül a sor. Hiszen neki miért kellene tudnia?!
Az én gondom az, hogy ez a történet számtalanszor megismétlődik boltokban. Olyan boltokban, amik azzal hirdetik magukat, hogy allergénmentes termékeket árulnak, vagy egészségbarát boltok. Nekem nem jó a laktózmentes, ugyanúgy beteg leszek tőle. Nem veszem meg, mert régóta diétázom és tudom miket kell figyelnem egy-egy csomagoláson. De mi van a frissen diagnosztizált emberekkel? Hányan lesznek rosszul, mert az orvosuk mellett megbíznak az ilyen boltok eladóiban is, vagy receptekben, amiket az interneten találnak?! Hiszen a tejmentes kifejezésre kapásból dobálja a laktózmentes recepteket, amik 99%-ban laktózmentes tejet és társait felhasználva készülnek.
Nagyon látványos és biztosan finom ételek készülhetnek így, ezt aláírom, de egy MÁSIK DIÉTÁBAN.

Na és mi van az olyan bloggerekkel vagy honlapokkal, akik szintén tejmentes feliratokkal aggatják tele a posztjaikat, mikor laktózmentes dolgokkal dolgoznak?
Ha laktóz problémád van, utánajársz a laktóz és tejfehérje különbségnek, hiszen szerencsédre TE, aki csak a a laktózra kell, hogy diétázz sokkal nagyobb kínálatból válogathatsz. Ha "csak" egészséges életmódot akarsz folytatni, akkor a laktózmentes nem segít, így feltételezem szintén utánajársz a háttértörténeteknek.

Tehát akkor miért nem különbözteted meg a kettőt?!

Ne add el a laktózmentest tejmentesnek, mert nem az. Állati eredetű, laktózmentes TEJET fogyasztasz. Ha TEJALLERGIÁS vagy, azaz TEJFEHÉRJE allergiás, akkor semmilyen állati eredetű tejet nem veszel magadhoz. Növényi alternatívákkal dolgozol, ha szükség van rá. Bár még a magtejeket is TEJNEK nevezik. ;-)

Szóval kedves bolttulajdonosok! Képezzétek magatokat és az eladóitokat, ha valóban minőségi szolgáltatást terveztek folytatni...úgy hiszem, hosszútávon megtérül. :)

Kedves bloggerek! Ha laktózmentes, ne tejmentes címkéket használjatok. Nem jó 40 receptet átfutni azért, hogy egy legyen, ami valóban tejmentes. Segítsetek ennyivel, nem hiszem, hogy megnehezítené a dolgotokat! :)

Kedves olvasók! Akinek nem inge, az pedig ne vegye magára!