2014. december 27., szombat

Charlie Chaplin: The Kid

Eljött ez a pillanat is: megnéztem életem első némafilmjét.

Már évek óta terveztem, de valahogy sosem jutottam el a megvalósításig. Jobban tetszett, mint vártam. Én azért erőteljesen ahhoz a generációhoz tartozom, akik már az éjszakai műsorszünetekre is alig emlékeznek, nemhogy egy olyan világra, amikor csak moziban láthattak filmet az emberek. Nyilván ezért is fogott meg ez a film, na meg azért, mert manapság minden a szenzációhajhászásról szól, ritka az, hogy egy filmnek legyen mondanivalója... nemhogy értéket is képviseljen.
Bár így belegondolva, véletlen ugyan, de egy leheletnyit bátrabban vágtam bele a némafilmezésbe, mint terveztem. Chaplin egyértelmű volt kezdésnek, de nem néztem utána a filmnek. Az első szimpatikus videó volt, ami szembejött youtube-on Chaplintől.Tény, hogy feltűnt a hossza, hiszen úgy tudtam, inkább rövidek voltak a némafilmek, na de kérem, 2014 utolsó pár napjában senki nem retten meg egy 107 perces filmtől. 
Ha esetleg nem csak az én tudásom lenne hiányos ezen a téren, akkor itt utánaolvashattok.

Chaplin egy kedves, "hitlerbajuszos" pingvinre emlékeztet, aki nem mellesleg egy briliáns koponya. Mellette viszont mindenképp fontosnak érzem kiemelni az akkor 6 éves Jackie Coogant, aki később elég szép karriert futott be. Számomra meglepő volt, hogy 6 évesen milyen tehetségesen játszotta a szerepét. Emellett, pedig nagyon édes kisgyerek volt, kifinomult mimikával.

2014. december 7., vasárnap

Grey's Anatomy S.10.Ep. 17.

"Do you know who you are? Do you know what’s happened to you? Do you want to live this way? All it takes is one person, one patient, one moment to change your life forever. It can change your perspective, color your thinking. One moment that forces you to re-evaluate everything you think you know. Do you know who you are? Do you know what’s happened to you? Do you want to live this way?"